4. "Szajna" parti séta

Ijesztő volt, hogy mennyire vártam a másnap estét. Napközben nem találkoztam a fiúkkal, de nem is bántam. A tükör előtt se mertem megállni, ahogy éreztem magam, nem akartam tudni, hogy milyen arc társul hozzá. A vacsorára végül össze szedtem magam, a tervezett kijelentkezésem a szállodából pedig elmaradt. Megérkezett Viki és Tina is. Most nem kellett vendégeket se kísérgessek. A konferencia terem egy eldugott szegletében kémleltem az embereket és titkon Tom, Zack és Robert után kutattam. 

- Bennünket keresel? - kérdezte Tom, hirtelen a hátam mögé settenkedve.

- Nem - vágtam rá, nyugodtságot és közömbösséget színlelve, miközben a szívem majd kiugrott a helyéről.

- Tina és Viki merre vannak? - kérdezte Robert.

- Keresd meg, nem tartom pórázon őket.

- Megyek.

- Várj meg. - igyekezett utána Zack

- Hogy aludtál? - kérdezte huncutan Tom.

- Mélyen. - feleltem, rá se nézve.

- Én egész éjjel rád gondoltam. Reggel be is kopogtattam hozzád, de gondolom már dolgoztál.

- Valószínű. Reggel nyolckor már az irodában voltam, kicsit fáradt is vagyok.

- Rád férne a pihenés. Sétálhatnánk ma is egy kicsit, ha van kedved.

- Séta lehet, buli nem. Holnap ti már délben végeztek, én pedig tovább dolgozok.

- Úgy is jó. - kacsintott rám Tom és elment egy kis ennivalóért.

Tízkor már a folyó partján haladtunk a központ fele. Megálltunk venni egy kis bort, majd letelepedtünk egy padra. Illetve Tom és én a fűbe, mivel nem volt annyi hely a padon. Felbontottuk a bort és beszélgettünk, közben csendesen ment a háttérben a zene, amit Zack kapcsolt be a telefonjáról.

- Ez olyan romantikus. Mintha a Szajna partján lennénk. - ábrándozott Robert.

- Akkor fokozzuk a romantikát - súgta a fülembe Tom, majd apró csókokat adott az arcomra, míg el nem ért az ajkamig. Ott megállt egy pillanatra, de mikor látta, hogy nem ütközik ellenállásba, szájon csókolt. Én pedig vissza csókoltam. Ajkunk gyengéden érintkezett és utána megszűnt körülöttem a világ. Nyelvem kissé zsibbadt volt a bortól, de ez csak fokozta a vágyat. 

Később vettem észre, hogy Robert és Viki eltűntek, míg Zack és Tina a padon ülve bújtak össze. Aztán más már nem érdekelt, csak Tom finom íze és a keze simogatása.

...

- Ennél részletesebb nem is lehetne ez a könyv - mérgelődött hangosan Zsolt. Szíve szerint átugorta volna ezt a részletet, de ugyanakkor Szidónia minden gondolata érdekelte. Ha tudta volna, hogy már az első pillanatban felfigyelt rá... Meg volt róla győződve, hogy Tom mellett kapuba se rúghat, csak most döbbent rá, hogy már akkor elkezdték kis játékukat, mikor a szakadó esőben meglátták egymást. Kiábrándító a vaksága.

...

A pillanat nem akart véget érni és ez nagyon jó volt. A csókolózást nem tudom megunni soha. Egy baj volt, többet akartunk, de nem a köztéren. Az időérzékem teljesen elvesztettem, mikor sikerült egy kicsit kigabalyodni egymásból, intettünk Zacknak és Tinanak, hogy mi megyünk.

- Rendben, én majd haza kísérem Tinát. - válaszolta Zack, majd rám mosolygott a babonázó zöld szemeivel. Mintha csalódottság villant volna át egy pillanatra a tekintetén, de ez hamar elmúlt. Egy röpke percig pedig én is éreztem egy keserű ízt a számban. Talán másképp is alakulhatott volna az este...

Mélázásomból Tom érintése zökkentett ki, amint a keze végig simította a derekam és magával húzott. Tekintetem elszakadt Zack tekintetétől és kizártam a gondolataimat az agyamból. Alig tettünk meg pár lépést, Tom ismét megcsókolt. Tulajdonképpen az utca közepén kezdtünk el pettingezni és egy pillanatig sem zavart. Valószínű a bor miatt volt. Mindennek ellenére gyorsan haladtunk a szálloda fele, a lift csiga lassúsággal vitt fel bennünket az emeletre, aztán az ajtó is annyira nehezen nyílt ki, hogy már azt fontolgattam, maradjunk a folyosón, úgyse járkál ott senki. 

Amikor végre kinyílt az ajtó, Tom felkapott az ölébe, becsapta az ajtót és a falnak nyomott. Magabiztosan és határozottan tartott erős karjával, amíg lerángatta magáról a nadrágot és közben vadul csókolt tovább. Rá bíztam magam. Nem volt sok gondja velem, hisz a pöttyös ruhám amúgy is felcsúszott, csak a fehérneműm kellett arrébb tolja. Úgy éreztem magam, mint a filmekben, vagy talán még jobban. Annyira nedves voltam, hogy még én is elcsodálkoztam egy pillanatra. Tom nem hezitált és ettől csak még jobban kívántam. Teljesen az övé voltam, uralkodott rajtam, ahogy a hajamba túrt, ahogy megfogta a mellem, ahogy végig simogatott, ahogy megcsókolt és ahogy belém hatolt újra és újra. Hosszú éjszaka volt.

 ....

 - Az enyém is az lesz. Szidónia, most azzal fogok álmodni, hogy együtt vagy Gergővel. Én és a nagyon jó képzelőerőm. - bosszankodott tovább Zsolt és közben érezte, ahogy elönti a féltékenység. Lehetetlen szituáció, legszívesebben most azonnal magához szorítaná a lányt, vagy inkább bilincselné... Akkoriban is kellemetlenül érezte magát, míg haza kísérte Oliviát, alig tudta kizárni a gondolataiból Szidit, most pedig olvasva még bosszantóbb, még hét év után is. Milyen dögös volt abban a kék pöttyös ruhájában, kiemelve a karcsú derekát és a tökéletes melleit. Felejthetetlen. - Le kell feküdnöm - gondolta Zsolt, mikor az órájára pillantva látta, hogy éjjel három óra van. Kissé felzaklatva merült álomba Kinga mellett.